Cafeteria? Nincs is ilyen juttatási jogcím!

Aki esetleg kereste már az szja-törvényben a cafeteria szót, az rácsodálkozhatott, hogy nem szerepel ilyen jogcímen juttatás. Csak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás és adómentes juttatás szerepel a jogszabályban. De akkor, hogy lesz ebből cafeteria? Úgy, hogy a munkáltató összeállít a törvényben szereplő juttatásokból egy csomagot (=cafeteria), meghatározott összegig, és az igénybevétel lehetőségeiről készít egy úgynevezett cafeteriaszabályzatot. Jelezve, hogy mely dolgozói csoportok miből választhatnak.

A csomagból aztán a mindegyik munkavállaló kiválaszthatja, hogy személy szerint mit milyen összegben szeretne igénybe venni a megadott kereten belül. De az is járható út, ha a munkáltató konkrétan kiköti, hogy milyen juttatásokat ad. Az előbbi talán a választás lehetősége miatt szimpatikusabb lehet a dolgozóknak, hiszen a saját igényeiket érvényesíthetik.

Cafeteria = választás szabadsága

A hétköznapi nyelvben persze előfordul, hogy a béren kívüli juttatásokkal azonosítják a cafeteriát, de nem csak ilyen juttatásokat tartalmazhat tehát a csomag, hanem adómentes, és egyes meghatározott juttatást is. Ebből következik az is, hogy olyan nincs, hogy „a cafeteria adója”. Hanem az egyes juttatási elemeknek lehet adóterhe: az adómentesnek persze nincs, a béren kívüli juttatásé idén nem változott, maradt 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatásoké pedig 40,71 százalékra csökkent.

A munkáltatók többsége bruttóban nyújtja a cafeteriakeretet, tehát amikor a dolgozó kiválasztja az egyes elemeket, akkor ha azoknak van adója, azt azzal együtt kell figyelembe venni a keret felhasználásánál. (Ha viszont a munkáltató mégis nettóban adja a juttatásokat, akkor értelemszerűen a keretben az adót nem kell figyelembe venni.)

Természetbeni juttatások

Vegyünk 100 ezer forintot.

• Ha ezt bérként fizeti ki a munkáltató, akkor ebből a munkavállaló 66 500 forintot kap meg, és a cégének mindez összesen 121 ezer forintba kerül.
• Ha cafeteriára szán ugyanennyit a munkáltató, és mint a többség bruttóban adja a keretet, akkor a költsége mindössze 100 ezer forint lesz. A munkavállaló pedig attól függően különböző összegű juttatásokhoz juthat, hogy milyen elemeket választott a cafeteriakeretből.

* Ha kizárólag adómentes juttatásokat kért, akkor 100 ezer forint értékben fogja ezeket megkapni.

*Ha csak béren kívüli juttatásokat kért, akkor 74 505 forint értékben fog ezekhez hozzájutni.

*Ha pedig kizárólag egyes meghatározott juttatásokat, akkor 71 068 forintnyi juttatás realizálódik nála.

*De tegyük fel, hogy egyformán kér mindegyik juttatásból – ekkor 33.333+24.834+23.689 forintnyi juttatást élvezhet majd, azaz összesen 81.856 forintnyit.

A példákból látszik, hogy miért lehet előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára is, ha adnak és kapnak juttatásokat, illetve ha van cafeteria.

Mennyi lehet az ideális cafeteriakeret?

Vannak szakértők, akik szerint a munkáltatóknak úgy érdemes belőni a cafeteria összegét, hogy észszerű kompromisszumot kössenek. Hiszen a bérhez képest kisebb adóteher mellett megteheti, hogy valamennyivel többet adjon, mintha bérben gondolkodna. Az észszerű kompromisszum az lehet a 100 ezer forintos példánál maradva, hogy 113 ezer forintos cafeteriakeretet adnak. Ebben az esetben is 8 ezer forinttal kevesebb lesz ugyanis a céges költség, mintha 100 ezer forint bért fizetnének ki. (És itt megjegyezzük, hogy a törvény szerint bér vagy béremelés helyett, teljesítményért cserébe semmiképpen nem lehet cafeteriát adni – vagyis a kérdés csak a költségek oldaláról értelmezhető.)

A 113 ezer forintos cafeteria keretből pedig értelemszerűen a dolgozóknak is több jut, bárhogy is állítja össze a csomagját.