Tanuljon meg okosan gondolkodni

Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás. Öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehet kifizetni, egyben, vagy részletekben, lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre. De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes.

Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Ügyelni kell az adminisztrációra

S hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A Deloitte tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat – jegyzik meg.

Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét.

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.

A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:

Lakásvásárlásnál:

– adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy atulajdoni lap), valamint a vételár kifizetését igazoló okirat, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra.

Lakásépítésnél, építtetésnél, alapterület-növelésnél:

– jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított –számla.

Lakáskorszerűsítésnél:

– a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla.

Abban az esetben, ha a munkavállaló adósként, vagy adóstársként, hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatójától lakáscélú felhasználásra vett fel hitelt, és azt szeretné visszafizetni, törleszteni, vagy a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségeket fizetné vissza az adómentes támogatásból:

– a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség viszont ezen igazolás beszerzésére akkor, ha a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez.

Sokba kerülhet a mulasztás

Az adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.

Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja – hívta fel a figyelmet a cég adó- és jogi osztályának igazgatója, Horváthné Szabó Beáta.